Milyen tetőfóliát válasszak?


Vízzáróság

 

A tetőfóliák legfontosabb funkciója, hogy a tetőfedésen átjutott nedvességet levezesse, második védelmi vonalként védje az alatta levő szerkezeteket, tereket. A tetőfedő anyagok nagy többsége nem ad vízhatlan fedést, torlószél, záporok hatására valamint porhó formájában a csapadék egy része átjut a fedésen. Egyes kondenzációra hajlamos fedőanyagok esetén a visszacsepegő párától is a tetőfólia adhat védelmet. A tetők beázásának kockázata annál nagyobb, minél alacsonyabb a hajlásszög, minél hosszabb a víz útja, minél bonyolultabb a tetőidom. A tetőfedő anyagok között is komoly különbség van vízzáró képességükben. A tetőformán és a fedés anyagán felül jelentősen nő a kockázat (a beázás, ned-
vesedés okozta kár), ha tetőtér-beépítés van, vagy a tető alatt nedvességre érzékeny anyagok, szerkezetek vannak. A fenti tényezők együttes mérlegelése alapján kell a megfelelő alátéthéjazatot kiválasztani. A legegyszerűbb és legolcsóbb alátéthéjazat a tetőfólia, melyet kivitelezhetünk szabadon belógatva vagy aljzatra, deszkázatra fektetve. A tetőfóliák is osztályozhatóak vízzáró képességük szerint. A legjobb vízzárású fóliák a termékszabvány szerint W1-es jelölést, a mérsékelt vízzáróságú fóliák W2-es jelölést kapnak. Általános szabály, hogy W2-es fóliákat 25°-os hajlásszög felett szabad alkalmazni. A W3-as kategóriájú fóliák tetőfóliának nem alkalmasak, azokat csak függőleges felületen szabad használni.

Az alkalmazástechnika részletesen taglalja, hogy milyen tetőfedő anyag esetén, mi a minimális megengedett hajlásszög szabadon belógatott tetőfóliával, aljzatra fektetett fóliával, illetve szélzáró módon ragasztott toldásokkal készített aljzaton fekvő fóliával. Az alábbi táblázat tartalmazza a leggyakoribb eseteket, részletesebben lásd alkalmazástechnikában:

 

tetofedes

 

  1. Beépítetlen padlás: nincsen tetőtérbeépítés, a födémen levő hőszigetelés és a födém anyaga nem érzékeny a nedvességre
  2. Egyszerű tetőidom: egyszerű nyeregtető, max. 10m-es szarufahossz, sorolt tetőablak, nagy méretű áttörés nélkül
  3. Bonyolult tetőidom: van vápa vagy élgerinc, szarufa hossza 10m-nél hosszabb, nagyméretű tetőáttörés
  4. Zsindely: ha nagy testsűrűségű, nedvességre nem érzékeny szálas hőszigetelést alkalmaznak és a tető megfelelően átszellőztetett, akkor a gyártó utasítása szerint zsindely esetében el lehet térni a megadott értékektől.

 

Átszellőztetés

 

A magastetőknél minden esetben biztosítani kell a tető megfelelő átszellőzését. A tetők lehetnek egyszeres vagy kétszeres átszellőztetésűek.

Az egyszeres átszellőztetés esetén légmozgás csak a fedés és a fólia között van. A külső légrés szerepe, hogy a fedésen átjutott nedvesség, illetve a párakondenzációból kicsapódott nedvesség az eresz irányában szabadon elfolyjon, a gerinc irányában kiszellőzzön. A ventilláció további szerepe a nyáron felforrósodó tetőfedés hátoldali hűtése, a meleg levegő kiszellőzetése, ezzel csökkentve a tetőtér nyári hőterhelését, csökkentve a tetőfólia hőöregedését. Télen a kiszellőzés megakadályozza a hóréteg alulról való olvadását, a jégsáncképződést, a vízfilmréteg kialakulását. Egyszeresen átszellőztetett magastető csak páraáteresztő (Sd<0,3m) tetőfóliával alakítható ki, ahol a fólia anyagában átengedi a párát, de a felülről jövő nedvességet zárja. Tetőtér beépítés esetén egyrészről az egyszerűbb kialakítás miatt, másrészről energetikai okokból (a fólia védi a hőszigetelést a hűtő hatású huzattól) egyszeres kiszellőzésű tetőkonstrukció - páraáteresztő tetőfóliával - javasolt. A megfelelő átszellőzéshez az eresz mentén min. 200 cm2/fm szabad beszellőzésnek, gerincnél minimum 50 cm2/fm szabad kiszellőzésnek és minden szarufaközben legalább 5 cm vastag szabad szellőző keresztmetszetnek kell lennie a fólia és a cserépléc között, a szarufa teljes hosszában. (Kiszellőzés részletes szabályait lásd az alkalmazástechnikában)

A kétszeres átszellőztetés esetén két átszellőztetett légrés van. A felső légrés a fólia és a fedés között, az alsó a fólia és a hőszigetelés között. A felső légrés szerepe ugyanaz, mint az egyszeres átszellőztetés esetén. Az alsó légrés kialakítása azért szükséges, mert ebben az esetben a fólia nem páraáteresztő (0,3 mAnyagában nem páraáteresztő (0,3mki. A fólia nem érhet hozzá a hőszigeteléshez! Hőszigetelt tetőtér esetén minden szarufaközt egyenként át kell szellőztetni, eresztől-gerincig! A kettős átszellőztetés csak egyszerű tetőidom mellett valósítható meg, akkor is bonyolultabb szerkezeti kialakításokkal, precíz kivitelezés mellett. A huzat hűtő hatása miatt a szálas hőszigetelő anyagok vastagságát 30 – 40%-al meg kell növelni. Az alsó átszellőzéshez minimum 2 cm-es szabad légrésnek kell lenni a fólia és a hőszigetelés között. Az eresz mentén legalább 200 cm2/fm szabad beszellőzést, gerincnél minimum 50 cm2/fm szabad kiszellőzést kell biztosítani. A fóliát a gerincen, élgerincen nem szabad áthajtani.

 

Ha van rá mód, akkor a kettős átszellőztetést lakó és irodaépületek beépített tetőterei esetén kerüljük, alkalmazzunk páraáteresztő tetőfóliát egyszeres átszellőztetéssel. A páraáteresztő tetőfóliák drágább bekerülési költségét az olcsóbb vagy vékonyabb hőszigetelés árával bőven kompenzálhatjuk. A kevesebb hibalehetőség, egyszerűbb konstrukció miatt számos későbbi bosszúságtól és költségtől kímélhetjük meg magunkat.

 

Párafékezés/párazárás

 

A lakótérben a téli időszakban mindig melegebb a hőmérséklet, mint a szabadban. A melegebb hőmérséklet magasabb párnyomással jár együtt. A helyiségek funkciójától függően családi ház esetében a belső térben akár 1000 –1600 Pa-lal magasabb a páranyomás, mint kint. A páranyomás különbség hatására a pára a szerkezeteken megpróbál átjutni, átdiffundálódni. Minden esetben a hőszigetelés belső oldalára párafékező/záró réteget kell beépíteni, megakadályozandó, hogy a pára nagy mennyiségben jusson a hőszigetelésbe. Ha ezt nem akadályozzuk meg, akkor a hőszigetelés külső, hidegebb rétegeiben a pára eléri a harmatpontot és kicsapódik. A kicsapódó nedvesség eláztatja, sok esetben
tönkreteszi a hőszigetelést, a teljes tetőszerkezet károsodásához (gomba és penészkár) vezethet.
Lakások, irodák nappali tartózkodású helyiségeibe minimum 2 m

 

 

A tetőfóliák nem rendelkeznek számottevő hőszigetelési képességgel. A tetőterek hővédelmét a hőszigetelés és a tető megfelelő átszellőztetése biztosítja. Egyes - fényes felületű – fóliáknak jelentős a sugárzott, úgynevezett reflektált hővisszaverő képességük – ezek a fóliák hatékonyan segítik a nyári hővédelmet. A nyáron jelentősen felforrósodó tetőfedés erősen reflektáló felület, ami a teljes hőterhelés 25 –30%-át is adhatja. A hőtükrös fóliák a sugárzott hőmenynyiség 90%-át is visszaverhetik, megfelelő átszellőztetéssel. A belső párafékező réteg is lehet hőreflektáló. Itt a cél a téli fűtési energia bent tartása. A reflektáció csak akkor működik, ha a fényes felületű fólia és a belső burkolat (pl. gipszkarton) között légrés van. A légrést lehet biztosítani távtartó lécezéssel vagy légbuborékos fólia használatával. Ha a légrés nincs biztosítva, azaz a belső burkolat közvetlenül a hőtükrös fóliára van helyezve, akkor a fólia nem sugárzott hővel, hanem átadott hővel találkozik, amit nem tud viszszatükrözni.

 

Időállóság

 

A nyári magas hőmérséklet nem csak a tetőtér hőcsillapító képességét teszi próbára, hanem tartósan magas érték esetén öregíti a tetőfóliát is. A tetőfóliák alapanyaga jellemzően valamilyen műanyag, melyet a magas hőmérséklet és az UV fény fokozottan öregít. Ha a tetőfedés anyaga egy erősebben felmelegedő tetőfedő anyag (pl. fémlemez fedés vagy kis hőcsillapító képességű sötét színű bitumenes hullámlemez) vagy szabálytalan a tető átszellőzése, akkor a fedés és a fólia közötti levegő oly mértékben felmelegedhet amire már nem igaz a tetőfólia szabvány által felállított öregítési modell. Ebben
az esetben a fólia idő előtti tönkremenetele várható. A megoldás, hogy lehetőség szerint meg kell oldani az átszellőzést. Nagyobb hőterhelést adó fedőanyagok esetében jobb minőségű, magasabb hőállóságú alátétfóliát kell alkalmazni. A magasabb hőállóságú fóliákat a gyártók a szabványtól eltérően nem 70°C-on, hanem az általuk meghatározott és jelölt magasabb hőmérsékleten öregítik és ellenőrzik az öregített minta tulajdonságait. A fóliák hőállósága szerepel a műszaki adatlapokban, és termékleírásban.
Előírások, és hazai gyakorlat hiányában - külföldi adatok és saját gyakorlati méréseink alapján – az alábbi hőterhelési kategóriákat határozzuk meg, a kategóriákhoz tartozó fólia hőállósági értékekkel:

 

  • 100 °C-ot az öregítési tesztben elviselő fólia is csak korlátozott ideig tudja ezt az igénybevételt: 5-10 év
  • Mivel a csarnok jellegű szerkezetekben gazdaságosan, drága és munkaigényes kiegészítő szerkezeti elemek nélkül nem lehet maradéktalanul teljesíteni a kiszellőzési szabályokat, ezért azokra egyedi szabályok érvényesek. Az egyedi szabályok alkalmazásának következménye, hogy magasabb hőállósági fokozatú fólia alkalmazása indokolt:

 

Általános gyakorlati tudnivalók, kivitelezési szabályok:

 

Az egyszeres és a kétszeres átszellőztetéssel készülő magastetők alátéthéjazatainak kivitelezési szabályai némileg különböznek, de az alábbi szabályok általánosan igazak és kötelezően alkalmazandóak, attól függetlenül, hogy szabadon belógatott vagy deszkázatra készült fóliáról van szó.

  • A fóliák anyagát az UV sugárzás roncsolja, öregíti. Ezért a kivitelezésnél a munkát úgy kell szervezni, hogy a tetőfedés minél előbb felkerüljön, be kell tartani az ún. lefedési időt. A csomópontokat úgy kell kialakítani, hogy a fólia közvetlen napsugárzást sehol se kapjon – eresznél cseppentőlemez, ablakoknál, áttöréseknél bádogtakarás szükséges. Mivel a fóliákat a szórt, visszaverődött sugárzás is károsítja – igaz jóval lassabban és kis mértékben – ezért alulról kültérben védő takarással (pl lambériázás) kell beépíteni.
  • A tetőfóliák a tetőfedéssel együtt adnak megfelelő vízzáróságot, a tetőfedés nélkül önmagukban (kivétel egykét szélzáró deszkázatra készített fóliát) az alátétfóliák nem védenek, mert kis torlószél hatására is az átlapolásokon átjuthat a nedvesség. A W2-es besorolású mikroperforált és egyes W2-es kategóriába tartozó páraáteresztő tetőfóliák a közvetlen zuhogó eső hatására átüthetnek, a fóliák átnedvesedhetnek. A nagy sebességgel becsapódó esőcseppek átjuthatnak a mikro-réseken, különösen az alátámasztott felületeken (deszkázatnál, szarufa tetején). Meglévő épületek átfedésénél ezt figyelembe kell venni, eső esetén ideiglenes pót-takarásról kell gondoskodni.
  • 25°-os hajlásszög alatt csak W1-es fóliát szabad alkalmazni. Deszkázatra készülő fólia csak W1-es lehet, hajlásszögtől függetlenül.
  • 25°-os hajlásszög alatt a tetőfólia átfedése 15 cm, kivétel a szélzáró módon ragasztott toldások, ott 10 cm elegendő.
  • A tetőfóliák ugyan erősítettek, de extrém nagy szélviharokat, jégesőt, a tetőfedés védelme nélkül nem képesek elviselni. A szabadon hagyott tetőfólia viharkára a kivitelező kockázata. Ezért is érdemes a munkákat úgy szervezni, hogy a tetőfólia minél rövidebb ideig maradjon lefedetlenül.
  • A belógatott és deszkázatra feketetett fóliákat is az eresszel párhuzamosan kell fektetni megfelelő, folyásirányt figyelembe vevő átlapolással.
  • A szabadon belógatott fóliákat enyhe kb. 2 cm-es belógással, míg az aljzatra készülő alátétfóliákat gyűrődésmentesen kell fektetni.
  • A fólia és a tetőfedés közötti légrést szabályszerűen, megfelelően átszellőztetett módon kell kialakítani, figyelve arra, hogy minden szarufaközben teljes hosszban teljesüljön.
  • Deszkázatra, a faanyag szellőzésének biztosítása miatt, páraáteresztő fóliát alkalmazzunk.
  • A fóliát minden esetben a leszorító ellenlécek rögzítik, ideiglenesen (pl kapoccsal) csak az ellenléc vonala alatt lehet rögzíteni.
  • Ha a fóliát hosszanti irányban toldani kell akkor azt a szarufák tetején lehet, az ellenléc alatt.
  • Ha a fólia fektetési iránya kötött, akkor azt a beépítésnél be kell tartani.
  • A hosszú élettartam biztosítása miatt mindig a megfelelő hőállóságú fóliát válasszuk.
  • A fóliák beépítésénél be kell tartatni a termékre vonatkozó beépítési hőmérsékletet.
  • A kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a fólia ne sérüljön. A sérülés mentességet a lefedés előtt ellenőrizni kell, az esetleges hibákat javítani.
  • Tetőáttöréseknél a felülről lefolyó nedvességet fóliazsákkal, vagy a tetőablak forgalmazók által a beépítési szettekben megtalálható vízvető léccel kell a szomszédos szarufaközbe vezetni.
  • A cseppentőlemezt az ellenléc alatt, az ereszcsatorna mögött kell kivezetni és nem a csatornába. (a csatornába vezetett cseppentőlemez esetén télen, mikor hóval van tele a csatorna, elzáródik a beszellőzés útja)

Egyszeres átszellőzésű tető kivitelezési szabályai:

 

  • Egyszeres átszellőzésű tetőhöz csak páraáteresztő Sd<0,3 m fólia alkalmazható
  • Átszellőztetett légrésre csak a fólia és a fedés között van szükség, kialakítása a szellőzés szabályai szerint
  • A fólia közvetlenül fektethető hőszigetelésre, a szarufa teljes vastagsága kitölthető hőszigeteléssel
  • Nem kell felső oldalán kasírozott hőszigetelést alkalmazni
  • A fóliát a gerincen, élgerincen át lehet hajtani
  • A vápában a fóliát hézag nélkül zárt módon kell átvezetni (lásd alkalmazástechnikában levő rajz szerint)

 

Tekintse meg AKCIÓS tetőfólia kínálatunkat!

 

tetofolia_s

 
 
 

Fontos információ:

Tisztelt Látogató!

A folyamatos gyártói árváltozások miatt az oldalon szereplő árak nem minden esetben felelnek meg a valóságnak.

Kérjük, hogy az aktuális árakról e-mailben vagy telefonon legyél kedves érdeklődni.

 


 

Baumit termékek

 

Baumit termékek


Mixerbeton akciós áron


Mixerbeton akciós áron


Szigetelő anyagok


Szigetelő anyagok, hőszigetelés


Gipszkartonok, tartozékok

 

gipszkartonok, kiegészítők


Térburkolók

 

Térkövek, gyeprácsok, járdalapok, szegélykövek


Tetőkiegészítő termékek

 

Vápaelem, vápaszivacs, tetőkibúvó, lezárőfésű