Milyen tetőfóliát válasszak?

Vízzáróság

 

A tetőfóliák legfontosabb funkciója, hogy a tetőfedésen átjutott nedvességet levezesse, második védelmi vonalként védje az alatta levő szerkezeteket, tereket. A tetőfedő anyagok nagy többsége nem ad vízhatlan fedést, torlószél, záporok hatására valamint porhó formájában a csapadék egy része átjut a fedésen. Egyes kondenzációra hajlamos fedőanyagok esetén a visszacsepegő párától is a tetőfólia adhat védelmet. A tetők beázásának kockázata annál nagyobb, minél alacsonyabb a hajlásszög, minél hosszabb a víz útja, minél bonyolultabb a tetőidom. A tetőfedő anyagok között is komoly különbség van vízzáró képességükben. A tetőformán és a fedés anyagán felül jelentősen nő a kockázat (a beázás, ned-
vesedés okozta kár), ha tetőtér-beépítés van, vagy a tető alatt nedvességre érzékeny anyagok, szerkezetek vannak. A fenti tényezők együttes mérlegelése alapján kell a megfelelő alátéthéjazatot kiválasztani. A legegyszerűbb és legolcsóbb alátéthéjazat a tetőfólia, melyet kivitelezhetünk szabadon belógatva vagy aljzatra, deszkázatra fektetve. A tetőfóliák is osztályozhatóak vízzáró képességük szerint. A legjobb vízzárású fóliák a termékszabvány szerint W1-es jelölést, a mérsékelt vízzáróságú fóliák W2-es jelölést kapnak. Általános szabály, hogy W2-es fóliákat 25°-os hajlásszög felett szabad alkalmazni. A W3-as kategóriájú fóliák tetőfóliának nem alkalmasak, azokat csak függőleges felületen szabad használni.

Az alkalmazástechnika részletesen taglalja, hogy milyen tetőfedő anyag esetén, mi a minimális megengedett hajlásszög szabadon belógatott tetőfóliával, aljzatra fektetett fóliával, illetve szélzáró módon ragasztott toldásokkal készített aljzaton fekvő fóliával. Az alábbi táblázat tartalmazza a leggyakoribb eseteket, részletesebben lásd alkalmazástechnikában:

 

 

1. Beépítetlen padlás: nincsen tetőtérbeépítés, a födémen levő hőszigetelés és a födém anyaga nem érzékeny a nedvességre
2. Egyszerű tetőidom: egyszerű nyeregtető, max. 10m-es szarufahossz, sorolt tetőablak, nagy méretű áttörés nélkül
3. Bonyolult tetőidom: van vápa vagy élgerinc, szarufa hossza 10m-nél hosszabb, nagyméretű tetőáttörés
4. Zsindely: ha nagy testsűrűségű, nedvességre nem érzékeny szálas hőszigetelést alkalmaznak és a tető megfelelően átszellőztetett, akkor a gyártó utasítása szerint zsindely esetében el lehet térni a megadott értékektől.

 

Átszellőztetés

 

A magastetőknél minden esetben biztosítani kell a tető megfelelő átszellőzését. A tetők lehetnek egyszeres vagy kétszeres átszellőztetésűek.

Az egyszeres átszellőztetés esetén légmozgás csak a fedés és a fólia között van. A külső légrés szerepe, hogy a fedésen átjutott nedvesség, illetve a párakondenzációból kicsapódott nedvesség az eresz irányában szabadon elfolyjon, a gerinc irányában kiszellőzzön. A ventilláció további szerepe a nyáron felforrósodó tetőfedés hátoldali hűtése, a meleg levegő kiszellőzetése, ezzel csökkentve a tetőtér nyári hőterhelését, csökkentve a tetőfólia hőöregedését. Télen a kiszellőzés megakadályozza a hóréteg alulról való olvadását, a jégsáncképződést, a vízfilmréteg kialakulását. Egyszeresen átszellőztetett magastető csak páraáteresztő (Sd<0,3m) tetőfóliával alakítható ki, ahol a fólia anyagában átengedi a párát, de a felülről jövő nedvességet zárja. Tetőtér beépítés esetén egyrészről az egyszerűbb kialakítás miatt, másrészről energetikai okokból (a fólia védi a hőszigetelést a hűtő hatású huzattól) egyszeres kiszellőzésű tetőkonstrukció - páraáteresztő tetőfóliával - javasolt. A megfelelő átszellőzéshez az eresz mentén min. 200 cm2/fm szabad beszellőzésnek, gerincnél minimum 50 cm2/fm szabad kiszellőzésnek és minden szarufaközben legalább 5 cm vastag szabad szellőző keresztmetszetnek kell lennie a fólia és a cserépléc között, a szarufa teljes hosszában. (Kiszellőzés részletes szabályait lásd az alkalmazástechnikában)

A kétszeres átszellőztetés esetén két átszellőztetett légrés van. A felső légrés a fólia és a fedés között, az alsó a fólia és a hőszigetelés között. A felső légrés szerepe ugyanaz, mint az egyszeres átszellőztetés esetén. Az alsó légrés kialakítása azért szükséges, mert ebben az esetben a fólia nem páraáteresztő (0,3 mAnyagában nem páraáteresztő (0,3mki. A fólia nem érhet hozzá a hőszigeteléshez! Hőszigetelt tetőtér esetén minden szarufaközt egyenként át kell szellőztetni, eresztől-gerincig! A kettős átszellőztetés csak egyszerű tetőidom mellett valósítható meg, akkor is bonyolultabb szerkezeti kialakításokkal, precíz kivitelezés mellett. A huzat hűtő hatása miatt a szálas hőszigetelő anyagok vastagságát 30 – 40%-al meg kell növelni. Az alsó átszellőzéshez minimum 2 cm-es szabad légrésnek kell lenni a fólia és a hőszigetelés között. Az eresz mentén legalább 200 cm2/fm szabad beszellőzést, gerincnél minimum 50 cm2/fm szabad kiszellőzést kell biztosítani. A fóliát a gerincen, élgerincen nem szabad áthajtani.

 

Ha van rá mód, akkor a kettős átszellőztetést lakó és irodaépületek beépített tetőterei esetén kerüljük, alkalmazzunk páraáteresztő tetőfóliát egyszeres átszellőztetéssel. A páraáteresztő tetőfóliák drágább bekerülési költségét az olcsóbb vagy vékonyabb hőszigetelés árával bőven kompenzálhatjuk. A kevesebb hibalehetőség, egyszerűbb konstrukció miatt számos későbbi bosszúságtól és költségtől kímélhetjük meg magunkat.

 

Párafékezés/párazárás

 

A lakótérben a téli időszakban mindig melegebb a hőmérséklet, mint a szabadban. A melegebb hőmérséklet magasabb párnyomással jár együtt. A helyiségek funkciójától függően családi ház esetében a belső térben akár 1000 –1600 Pa-lal magasabb a páranyomás, mint kint. A páranyomás különbség hatására a pára a szerkezeteken megpróbál átjutni, átdiffundálódni. Minden esetben a hőszigetelés belső oldalára párafékező/záró réteget kell beépíteni, megakadályozandó, hogy a pára nagy mennyiségben jusson a hőszigetelésbe. Ha ezt nem akadályozzuk meg, akkor a hőszigetelés külső, hidegebb rétegeiben a pára eléri a harmatpontot és kicsapódik. A kicsapódó nedvesség eláztatja, sok esetben
tönkreteszi a hőszigetelést, a teljes tetőszerkezet károsodásához (gomba és penészkár) vezethet.
Lakások, irodák nappali tartózkodású helyiségeibe minimum 2 m

 

 

A tetőfóliák nem rendelkeznek számottevő hőszigetelési képességgel. A tetőterek hővédelmét a hőszigetelés és a tető megfelelő átszellőztetése biztosítja. Egyes - fényes felületű – fóliáknak jelentős a sugárzott, úgynevezett reflektált hővisszaverő képességük – ezek a fóliák hatékonyan segítik a nyári hővédelmet. A nyáron jelentősen felforrósodó tetőfedés erősen reflektáló felület, ami a teljes hőterhelés 25 –30%-át is adhatja. A hőtükrös fóliák a sugárzott hőmenynyiség 90%-át is visszaverhetik, megfelelő átszellőztetéssel. A belső párafékező réteg is lehet hőreflektáló. Itt a cél a téli fűtési energia bent tartása. A reflektáció csak akkor működik, ha a fényes felületű fólia és a belső burkolat (pl. gipszkarton) között légrés van. A légrést lehet biztosítani távtartó lécezéssel vagy légbuborékos fólia használatával. Ha a légrés nincs biztosítva, azaz a belső burkolat közvetlenül a hőtükrös fóliára van helyezve, akkor a fólia nem sugárzott hővel, hanem átadott hővel találkozik, amit nem tud viszszatükrözni.

 

Időállóság

 

A nyári magas hőmérséklet nem csak a tetőtér hőcsillapító képességét teszi próbára, hanem tartósan magas érték esetén öregíti a tetőfóliát is. A tetőfóliák alapanyaga jellemzően valamilyen műanyag, melyet a magas hőmérséklet és az UV fény fokozottan öregít. Ha a tetőfedés anyaga egy erősebben felmelegedő tetőfedő anyag (pl. fémlemez fedés vagy kis hőcsillapító képességű sötét színű bitumenes hullámlemez) vagy szabálytalan a tető átszellőzése, akkor a fedés és a fólia közötti levegő oly mértékben felmelegedhet amire már nem igaz a tetőfólia szabvány által felállított öregítési modell. Ebben
az esetben a fólia idő előtti tönkremenetele várható. A megoldás, hogy lehetőség szerint meg kell oldani az átszellőzést. Nagyobb hőterhelést adó fedőanyagok esetében jobb minőségű, magasabb hőállóságú alátétfóliát kell alkalmazni. A magasabb hőállóságú fóliákat a gyártók a szabványtól eltérően nem 70°C-on, hanem az általuk meghatározott és jelölt magasabb hőmérsékleten öregítik és ellenőrzik az öregített minta tulajdonságait. A fóliák hőállósága szerepel a műszaki adatlapokban, és termékleírásban.
Előírások, és hazai gyakorlat hiányában - külföldi adatok és saját gyakorlati méréseink alapján – az alábbi hőterhelési kategóriákat határozzuk meg, a kategóriákhoz tartozó fólia hőállósági értékekkel:

 

• 100 °C-ot az öregítési tesztben elviselő fólia is csak korlátozott ideig tudja ezt az igénybevételt: 5-10 év
• Mivel a csarnok jellegű szerkezetekben gazdaságosan, drága és munkaigényes kiegészítő szerkezeti elemek nélkül nem lehet maradéktalanul teljesíteni a kiszellőzési szabályokat, ezért azokra egyedi szabályok érvényesek. Az egyedi szabályok alkalmazásának következménye, hogy magasabb hőállósági fokozatú fólia alkalmazása indokolt:

 

Általános gyakorlati tudnivalók, kivitelezési szabályok:

 

Az egyszeres és a kétszeres átszellőztetéssel készülő magastetők alátéthéjazatainak kivitelezési szabályai némileg különböznek, de az alábbi szabályok általánosan igazak és kötelezően alkalmazandóak, attól függetlenül, hogy szabadon belógatott vagy deszkázatra készült fóliáról van szó.

• A fóliák anyagát az UV sugárzás roncsolja, öregíti. Ezért a kivitelezésnél a munkát úgy kell szervezni, hogy a tetőfedés minél előbb felkerüljön, be kell tartani az ún. lefedési időt. A csomópontokat úgy kell kialakítani, hogy a fólia közvetlen napsugárzást sehol se kapjon – eresznél cseppentőlemez, ablakoknál, áttöréseknél bádogtakarás szükséges. Mivel a fóliákat a szórt, visszaverődött sugárzás is károsítja – igaz jóval lassabban és kis mértékben – ezért alulról kültérben védő takarással (pl lambériázás) kell beépíteni.
• A tetőfóliák a tetőfedéssel együtt adnak megfelelő vízzáróságot, a tetőfedés nélkül önmagukban (kivétel egykét szélzáró deszkázatra készített fóliát) az alátétfóliák nem védenek, mert kis torlószél hatására is az átlapolásokon átjuthat a nedvesség. A W2-es besorolású mikroperforált és egyes W2-es kategóriába tartozó páraáteresztő tetőfóliák a közvetlen zuhogó eső hatására átüthetnek, a fóliák átnedvesedhetnek. A nagy sebességgel becsapódó esőcseppek átjuthatnak a mikro-réseken, különösen az alátámasztott felületeken (deszkázatnál, szarufa tetején). Meglévő épületek átfedésénél ezt figyelembe kell venni, eső esetén ideiglenes pót-takarásról kell gondoskodni.
• 25°-os hajlásszög alatt csak W1-es fóliát szabad alkalmazni. Deszkázatra készülő fólia csak W1-es lehet, hajlásszögtől függetlenül.
• 25°-os hajlásszög alatt a tetőfólia átfedése 15 cm, kivétel a szélzáró módon ragasztott toldások, ott 10 cm elegendő.
• A tetőfóliák ugyan erősítettek, de extrém nagy szélviharokat, jégesőt, a tetőfedés védelme nélkül nem képesek elviselni. A szabadon hagyott tetőfólia viharkára a kivitelező kockázata. Ezért is érdemes a munkákat úgy szervezni, hogy a tetőfólia minél rövidebb ideig maradjon lefedetlenül.
• A belógatott és deszkázatra feketetett fóliákat is az eresszel párhuzamosan kell fektetni megfelelő, folyásirányt figyelembe vevő átlapolással.
• A szabadon belógatott fóliákat enyhe kb. 2 cm-es belógással, míg az aljzatra készülő alátétfóliákat gyűrődésmentesen kell fektetni.
• A fólia és a tetőfedés közötti légrést szabályszerűen, megfelelően átszellőztetett módon kell kialakítani, figyelve arra, hogy minden szarufaközben teljes hosszban teljesüljön.
• Deszkázatra, a faanyag szellőzésének biztosítása miatt, páraáteresztő fóliát alkalmazzunk.
• A fóliát minden esetben a leszorító ellenlécek rögzítik, ideiglenesen (pl kapoccsal) csak az ellenléc vonala alatt lehet rögzíteni.
• Ha a fóliát hosszanti irányban toldani kell akkor azt a szarufák tetején lehet, az ellenléc alatt.
• Ha a fólia fektetési iránya kötött, akkor azt a beépítésnél be kell tartani.
• A hosszú élettartam biztosítása miatt mindig a megfelelő hőállóságú fóliát válasszuk.
• A fóliák beépítésénél be kell tartatni a termékre vonatkozó beépítési hőmérsékletet.
• A kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a fólia ne sérüljön. A sérülés mentességet a lefedés előtt ellenőrizni kell, az esetleges hibákat javítani.
• Tetőáttöréseknél a felülről lefolyó nedvességet fóliazsákkal, vagy a tetőablak forgalmazók által a beépítési szettekben megtalálható vízvető léccel kell a szomszédos szarufaközbe vezetni.
• A cseppentőlemezt az ellenléc alatt, az ereszcsatorna mögött kell kivezetni és nem a csatornába. (a csatornába vezetett cseppentőlemez esetén télen, mikor hóval van tele a csatorna, elzáródik a beszellőzés útja)

Egyszeres átszellőzésű tető kivitelezési szabályai:

 

• Egyszeres átszellőzésű tetőhöz csak páraáteresztő Sd<0,3 m fólia alkalmazható
• Átszellőztetett légrésre csak a fólia és a fedés között van szükség, kialakítása a szellőzés szabályai szerint
• A fólia közvetlenül fektethető hőszigetelésre, a szarufa teljes vastagsága kitölthető hőszigeteléssel
• Nem kell felső oldalán kasírozott hőszigetelést alkalmazni
• A fóliát a gerincen, élgerincen át lehet hajtani
• A vápában a fóliát hézag nélkül zárt módon kell átvezetni (lásd alkalmazástechnikában levő rajz szerint)

 

Tekintse meg AKCIÓS tetőfólia kínálatunkat!