EPS vagy kőzetgyapot?

Ráadásul a magyar építkezõk többsége folyamatosan félre van vezetve. Mivel hőszigeteljük a házunkat? Polisztirol vagy kõzetgyapot kerüljön a homlokzatra? A közel 30 éve alkalmazott expandált polisztirol (EPS) anyagú - a legelsõ rendszer után gyakran "dryvit"-nak hívott homlokzatszigetelés miért adja még mindig a magyar piac kb. 98%-át. Egy normál lakásban napi 5-12 liter/fõ pára keletkezik, mosással, zuhanyzással, fõzéssel, de még az emberi kilégzéskor vagy beszéd közben is.

AVarsói Műszaki Egyetem tudósai kimutatták, hogy ennek a párának 97-99%-a a helyiség szellőztetése (ablakokon keresztül vagy gépészeti berendezésekkel szabályozott), illetve a nyílászárók illesztési hézagain keresztül ún. filtrációs szellõzéssel távozik. Ugyanis a pára nem hülye! Hiába van folyamatos nyomás alatt, elõször tömörödik, feldúsul és csak azután kezd el a kisebb páraellenállású anyagokon, pl. a téglafalon keresztül átpréselõdni a kisebb nyomással bíró külsõ tér felé. Ez a páradiffúzió jelensége. Viszont mire ez a diffúzió intenzíven beindul, a helyiségben tartózkodók még ha bírják is a nyirkos és büdös levegõt, egymás után kezdenek elhullani az oxigénhiánytól, vagy pánikszerű gyorsasággal tépik fel az ablakokat, hogy a fölösleges pára a falakon való átdiffundálását gonoszul megakadályozzák.

A legkitartóbb párafiúk persze ekkor sem adják fel és a sarkokban meglapulva sunyin várják, hogy mazochista módon, a téglafal szűk légpórusain keresztül furakodva ünnepelt hõsként távozhassanak. Hiába mindig is voltak akik a széllel szemben is tudnak! Na õk teszik ki azt a maradék 1-3%-ot.

Egy dolgot persze nem vesznek számításba: mire õk a téglafalon átvergõdnek és hatékony tömeggé csoportosulva a réteges falazat külsõ hideg tartományában kicsapódhatnának már újra itt a tavasz. Zöldülnek a fák, csicseregnek a madarak, nyílnak a virágok és egyre rövidebbek lesznek a szoknyák. Hol is tartottam? Ja igen, a lényegnél: vagyis ekkor úgyis leállunk a fűtéssel, és a folyamat már fordul is visszafelé. Mikor van mégis gond ezzel az elmélettel? Akkor, ha a szigetelendõ falak páratechnikailag nagyon nyitottak vagy nedvességre fokozottan érzékenyek. Az elõbbiek a jó hõszigetelésű, üreges téglaelemek vagy a pórusbeton falazatok, utóbbi pedig a vályogfalakra jellemzõ leginkább. Ilyenkor a falnál párafékezõbb EPS lemez valóban lelassítja a páravándorlást, a pára lecsapódása olyan szerkezeti rétegben alakulhat ki, ahol a megjelenõ nedvesség veszélyes lehet. Ez a nedvesség folyamatosan áztatja és hűti a falat, szélsõséges idõjárás esetén akár meg is fagyhat. Ilyenkor három dolgot tehetünk:

1. A rétegek belsõ oldalán masszív párazárást alakítunk ki. Pl .:a fürdőszobát mennyezetig csempézzük, vagy más helyiségeknél fokozottan párazáró vinil-tapétát alkalmazunk.
2. Megnöveljük az EPS hőszigetelés vastagságát. Ilyenkor a fagyveszélyes zóna nem a szigetelés és a fal között ragasztási sávba kerül és nem tud kárt okozni. Pl. egy 38 cm vastag PTH NF falazat hõtechnikai méretezésével kiszámolt 3 cm vastagságot 7-8 cm-re növelünk, és a páradiffúziót is figyelembe véve nyugodtan alszunk.
3.Fokozottan páraáteresztõ szigetelést, azaz kõzetgyapotot használunk. Ami tényleg "lélegző" anyag, jó hangszigetelõ, zöld és drága.

Összefoglalva: én nem lennék diffundáló párarészecske meg persze aknaszedõ sem Afganisztánban, de a lakásomat - igaz rendszeresen szellőztetve - nyugodt szívvel EPS-sel szigetelném.